Posta a homályban

2016. február 12. 12:31

Úgy tűnik, most a nyilvánosság ellenfelei taktikát váltanak. Ha az alapjog mélységét érintő törvénymódosítások nem voltak elegendőek, immár a jog horizontális kiterjedését próbálják szűkíteni.

2016. február 12. 12:31
Eötvös Károly Intézet

Az elmúlt években, miközben a kormányzati kommunikációban a közjóra vonatkozó puszta hivatkozások is folyamatosan gyérülnek, tanúi voltunk a nyilvánosságot biztosító jogok rendszerszintű megnyirbálásának. Ennek a folyamatnak elsődleges célpontja az információszabadság alapjoga. Az eddigi törvénymódosítások alapvetően az információs alapjog elsekélyesítésére irányultak. Olyan hívószavakra, kifejezésekre kell utalnunk például, mint a »visszaélésszerű adatigénylés« szabályozása, a jelentős számú, nagy terjedelmű adatigénylés korlátozása, továbbá hogy adott esetben már az adatok kiadása előtt fizetési kötelezettséget vállaljon a rendszerint nem vastag pénztárcájú adatigénylő a közinformációért, vagy hogyha az adatigénylő nevét nem közli, megtagadható az adatközlés... (E korlátozások dogmatikai hátterének problémáira, azok bírálatára itt persze nem térünk ki.) Azt viszont e kormányzati törekvésekkel kapcsolatban némi kárörömmel és a szabadság ügye feletti öröm érzésével le kell szögeznünk, hogy úgy látszik, a szabadságjogok korántsem olyan esendőek, mint ellenfeleik (és olykor barátaik) gondolnák. Miközben a folyamatos módosítások a nyilvánosság ügyének ugyan eddig is jelentős károkat okoztak, a jelek szerint mégsem érték el a kívánt célt: a gyanús ügyek, főleg civil szervezetek, bátor polgárok, újságírók áldozatkészségének köszönhetően, gyakorta peres eljárások eredményeképpen, mégiscsak napvilágra kerültek.

Úgy tűnik, most a nyilvánosság ellenfelei taktikát váltanak. Ha az alapjog mélységét érintő törvénymódosítások nem voltak elegendőek, immár a jog horizontális kiterjedését próbálják szűkíteni. A Németh Szilárd képviselő jegyezte T/8829-es törvényjavaslat szerint – _De egyáltalán hogyan jut egyéni képviselőnek ilyesmi eszébe? Mikor járt a Postán és ott vajon mit látott a beterjesztő?_ – a nem lényegtelen hányadban közpénzből és az Európai Unió pénzéből működő Magyar Posta szerződései és a cég egyéb adatai, leszámítva a tömegszerződések tartalmát, amit egyébként sem lehet eltitkolni, a jövőben nem lesznek hozzáférhetőek, ha ez a nyilvánosság a Postának »aránytalan« üzleti sérelmet okozna. A törvényjavaslat nem mondja meg, mi tekintendő aránytalannak, homályban hagyott feltétellel korlátozná a megismerhető adatok körét. Az új szabályt a folyamatban lévő adatkérésekre is alkalmazni kell. Nem untatjuk az olvasót azzal, hogy alapjogot milyen kivételesen és csak a szükségesség és arányosság feltételeinek teljesülése esetén lehet korlátozni és hogy a nem értelmezett, kontúrtalan _»aránytalan«_ szó ehhez bizony édeskevés. Mellesleg az üzleti titok védelmét, némileg eltérő logikával a hatályos törvény is figyelembe veszi. Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a főfeladatként közfeladatot ellátó szervek piaci vállalkozási tevékenysége és az átláthatóság követelménye számos alkotmányos és közgazdasági problémát vet fel, de e törvényjavaslat benyújtása nem a megfelelő pillanat ennek bővebb kifejtést igénylő megtárgyalására. A Magyar Posta közjogi státuszát két fontos körülmény is megmutatja: az úgynevezett proaktív információszabadság szabályozási elvét követve az Infotörvény alapján a Magyar Posta az általa kezelt közérdekű adatokat online elérhető általános, különös és egyedi közzétételi listákon teszi nyilvánossá. Ezek a ma bárki számára elérhető közérdekű illetve közérdekből nyilvános adatok rengeteg megnevezett szerződésre utalnak. A másik ugyancsak lényeges körülmény, hogy gazdálkodását a költségvetés és a közpénzek ellenőre a Számvevőszék ellenőrzi.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az információszabadság logikáját és az ebből fakadó bizonyítási kötelezettséget ugyan igyekszik a törvényjavaslat megfordítani, az alábbiak miatt nem biztos, hogy végül sikerrel jár.

Az Infotörvény 26.§ (3) bekezdése szerint »Ha törvény másként nem rendelkezik, KÖZÉRDEKBŐL NYILVÁNOS ADAT a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek… kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat.«

A törvény 31.§ (2) bekezdése szerint pedig az adat kiadásának megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait mindig az adatkezelőnek kell bizonyítania.

Az információszabadság hívei kezében továbbá erős hivatkozási pont marad a törvény 30.§ (5) bekezdése, amely szerint, ha a megtagadás dolgában az adatkezelőnek mérlegelési joga van, akkor a megtagadás jogalapját szűken kell értelmezni, azaz az adatigény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadást alátámasztó közérdek nagyobb súlyú, mint a közérdekű adat megismerését alátámasztó közérdek. Magyarul: kétség esetén a nyilvánosság joga minden esetben elsőbbséget élvez az titkolózók érdekeivel szemben.

Arról se feledkezzünk meg, hogy az Alaptörvény ma még a polgárok alapjogaként tartalmazza az információszabadságot (VI. cikk). Az Alaptörvény 39. cikke szerint pedig »(a) közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok«.

Ha a törvény elfogadását nem sikerülne megakadályozni, sőt ha a szerintünk fennálló alkotmányellenessége ellenére később át is jutna az Alkotmánybíróság szűrőjén, még akkor sem veszett el az információszabadság. Viszont megint sok múlik az alapjogok híveinek kitartásán, a jogászi szakmán és a bírákon is.

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
enes
2017. január 18. 23:04
Eötvös Károlyék azt szeretnék,ha a Magyar Posta megszűnne pl. az osztrák posta lenne helyette. Volt már hasonló próbálkozás.Próba volt: Szászhalombattát felvásárolni, majd megszüntetni, helyette Schwechat. Munkahely ott, itt nihil. Na ezt akarják a Postával is.
Tintamin
2016. február 23. 20:54
Nem hinnem, hpgy titlolni akarnanak barmit is. A fidesz a trljes transzparencia hive. Paks2-rol is mindent tudunk. Mondjuk a ruszkik kicsit tajekozottabbak, mint mi...
mákgubó negyedszer
2016. február 14. 12:47
orbánföldön? persze, ugyanúgy szaglószerv.
Békanász a hasadon
2016. február 14. 12:22
A posta a kommunizmusban a főszaglószerv volt. Nemtom, most igy van-e.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!