Csárdás, a királynő

„Ilyen hülyék? Azt képzelik, hogy valaki áll az operett műsorát bemutató plakát előtt, és azt mondja, kéne valami jó kis hazai, és ekkor meglátja a védjegyet, és dönt, legyen a Csárdáskirálynő, mennyivel különb az, mint a Mágnás Miska vagy a Sybill. És akkor nem beszéltünk a Rómeó és Júliáról, amely mégiscsak angol, a komponista meg francia. Ilyen hülyék? Nem tudják, hogy a Csárdáskirálynő bemutatója Bécsben volt, az eredeti szövege német, amit most látunk, az oda-vissza átdolgozások és fordítások eredménye? Nem tudják, hogy Vereczky Szilvia eredetileg Varescu volt, hogy a Hajmássy testvérek egyáltalán nem képviseltették magukat a szövegkönyvben, sem Péter, sem Pál ágon? Ezzel az erővel a stand-up humoristákra biggyesztenének egy kiváló magyar áruk fóruma háromszöget, hiszen magyarul beszélnek. Nem tehetnek róla, hogy az ötletüket még a születése előtt ellopták az amerikaiak.

Persze, hogy nem ilyen hülyék. Csak tudják, hogy a hatalomnak hízelegni sosem árt, és ennél egyszerűbben nem lehet talpat nyalni, mint hogy hagyjuk magunkat kitüntetni. Tudják, mennyivel olcsóbb ez, mint tíz darab Bogányi-zongorát vásárolni. Provinciális, de milyen legyen, ha egyszer itt élünk.”