A fiatalok a régi rítust akarják

2017. szeptember 04. 19:13

A fiatal katolikusok közül sokan úgy érzik, megfosztották őket attól az örökségtől, ami jogosan az övék.

2017. szeptember 04. 19:13
Matthew Schmitz
Katolikus Válasz

„DiNoia aggódik e nemzedék papjai miatt. Bár sok szó esik a jövővel szembeni nyitottságról, mint mondja, »nem vagyok benne biztos, hogy teljesen készen állunk arra az egyfelől a minket körülvevő kultúra radikális elutasítására, másfelől a dominikánus-katolikus alternatív életforma iránti radikális elkötelezettségre, amelyeket ezek a fiatal férfiak képviselnek

A fiatal katolikusok közül sokan úgy érzik, megfosztották őket attól az örökségtől, ami jogosan az övék. Olyat kell újból darabonként összerakniuk, amit sértetlenül kellett volna megkapniuk. Egy angol professzor nemrég számolt be nekem arról a próbálkozásáról, hogy a Dictionnaire de théologie catholique egy példányát beszerezze. Ez a könyv megkérdőjelezhetetlen tekintélyből szinte önkéntes tiltás alá került a zsinat ideje alatt. A professzor felvette a kapcsolatot egy olyan belga személlyel, aki a kiürülő rendházak könyvtárának elszállításával foglalkozott. Ez a személy egy olyan ferences közösséget talált, amelyik hajlandónak mutatkozott eladni a készletét. Az utolsó pillanatban azonban a történet más fordulatot vett. A szerzetesek inkább úgy döntöttek, elégetik a könyveiket, »hogy megakadályozzák, hogy azok a tradicionalisták kezébe kerüljenek«.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bell & Sebastian
2017. szeptember 04. 23:24
Csak egyetlen adalék, a szószék úgy van kitalálva, hogy erősítés nélkül is betölti a hang a teret, no meg, látni is lehet a testbeszédet. Miután minden helyet változtatott a liturgiában, kezdődött a fúrás-faragás, hogy mentsék a menthetőt, mert hiába a szembe misézés, ha nem érteni semmit, míg a tridenti megoldást a belsőépítészet támogatja. http://www.depositum.hu/trad62_2.html Az áldoztatás is félkörívben, lépcsőn térdelve zajlott a szentély kerítése előtt, ami kétségtelenül macerásabb volt a jelenlegi pikk-pakk megoldásnál. Aminek ennyire kitalált a dramaturgiája, azt kár volt eldobni. Csak megjegyzem, hogy az énekeskönyvön is sokat fúrtak-faragtak azóta, de már elérkezett a józanodás, nyomattunk egy sajátot, amiben csak a régi, német-magyar énekek vannak. Vissza a jövőbe!
Akitlosz
2017. szeptember 04. 20:42
"A fiatal katolikusok közül sokan úgy érzik, megfosztották őket attól az örökségtől, ami jogosan az övék. " Akkor tessék megnépszavaztatni a kérdést! Úgyis régi katolikus hagyomány, hogy a többség dönt. Vagy nem?
repulok
2017. szeptember 04. 20:16
Jártam már modern misén, nos nekem furcsa volt. Nem vagyok vaskalapos, inkább arról van szó, hogy a hagyományos latin mise alatt jobban el tudtam mélyedni a lelki részben. Az ember már várja az ismert imádságokat, a zene a helyén van, az atya pedig pont a kiszámíthatóságával nyugtat meg...
Viator
2017. szeptember 04. 20:15
Jó írás. Ez a rész is fontos: "DiNoia nemzedéke egyesíteni szerette volna az Egyházat és a világot, a fiatal papok azonban úgy hiszik, ez a kettő végső soron egymással szemben áll. "Nehéz lehet számunkra felfogni, de ezek a fiatalok nem osztják azt a kulturális optimizmust, amit mi a zsinat utáni időszakban magunkévá tettünk." Ők "az Egyház saját belső elvilágiasodásáról" panaszkodnak, és különösen "a liturgiával szembeni kiábrándultságról". Ez magyarázza meg a lelkesedésüket az 1962-es miserítus iránt."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!