Turizmus és populizmus

2017. szeptember 15. 20:11

Itália jóval az olasz egyesítést követően, a XIX. század végén is az antik, reneszánsz és barokk kori művészeti emlékek miatt vagy a katolicizmus központjaként volt érdekes.

2017. szeptember 15. 20:11
Paár Ádám
Magyar Nemzet

„Az olasz egyesítést megelőző évszázadokban a nyugat- és észak-európaiak Itáliát olyan földnek tekintették, amelynek a múltja dicső ugyan, de jelene nincs. Illetve a jelen Itáliája leginkább két szempontból volt megfogható a nyugat- és észak-európai turisták számára: általános volt az olasz szegénység, és a hit, hogy Itália egybeforrott a katolicizmussal. Az európaiak tehát Itália lényegét az elmaradottságban és a vallásban látták, és arra kényszerítették az olaszokat, hogy magukat is így lássák. Az olasz liberalizmus és antiklerikalizmus erői természetesen elutasították ezt az Itália-képet, és nemzeti szabadságharcukat nagyrészt az a vágy hevítette, hogy letöröljék az idegenek arcáról a lesajnálást.

A külföldiek számára Velence, Firenze, Róma vagy Nápoly nem önmagáért volt érdekes. Nem a jelent, hanem a múltat keresték, ezzel a nemzeti érzés kialakulásának hajnalán akarva-akaratlanul megsértve számos itáliai polgár érzését. Itália jóval az olasz egyesítést követően, a XIX. század végén is az antik, reneszánsz és barokk kori művészeti emlékek miatt vagy a katolicizmus központjaként volt érdekes. Hiába indult el Olaszországban a XIX. század végétől az iparosítás, hiába kezdtek neki a gyarmatosításnak, a milánói acélkohók nem versenyezhettek Velence lagúnáival, a római Colosseummal, a nápolyi San Carlo színházzal vagy a pompeji romokkal. Sok olasz lázadozott a gondolat ellen, hogy Olaszország a ciceronék (idegenvezetők) országa legyen, mintha még mindig a Risorgimento (az olasz újjászerveződés) előtt lennénk.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alter_ego
2017. szeptember 16. 10:03
Nyilván azok hisztiznek, akik kimaradnak a turizmus bizniszből. Pedig nem biztos, hogy kimaradnak! Például (régebbi statisztika) Rimininek 600 szállodája volt, az már maga munkahelyek ezreit jelenti, plusz a mögöttes mezőgazdaság ráhordja ezekre az ennivalót. Képzeljük el, ha mindez megszűnne.
Akitlosz
2017. szeptember 16. 00:21
Hát van jó pár, egykor szebb napokat is látott ország, amelyeknek fényesebb a múltjuk mint a jelenük. Ilyent találni nem kell Itáliáig sem menni.
zakar zoltán béla
2017. szeptember 15. 22:11
"MN"
n0ri68
2017. szeptember 15. 21:34
Elég zavaros cikk. Annyi biztos, hogy a tömegturizmus önmaga ellen fordult, de ezt összekötni különböző politikai-filozófiai elmélkedésekkel merész dolog
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!