A felejthetetlen Jeruzsálem

„Donald Trump most egy 1995-ös amerikai törvény (Jerusalem Embassy Act) alapján járt el, mely kimondta, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet Izrael fővárosának, politikai és szellemi központjának tartja, és 1999. május 31-ben szabta meg a határidejét annak, hogy az Egyesült Államok nagykövetsége a városba költözzön. A törvény szövege kifejezetten utal arra, hogy 1967-ig Jeruzsálem megosztott város volt, ahol az izraeliek és a zsidók nem tudtak hozzáférni a szent helyekhez, míg 1967 után – a város egységesítésekor – viszont ez az akadály elhárult, és minden hívő szabadon (full access) hozzáférhet a szent helyekhez. A szöveg hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok minden országban a működő fővárosban (functioning capital) tartja fenn nagykövetségét, csak a »demokratikus barát és stratégiai szövetséges« Izraelben nem. Ugyanakkor a törvény 1998. október 1-jétől a mindenkori elnököt felruházta azzal a joggal, hogy hat hónapra elhalassza a jogszabály végrehajtását, ha az Egyesült Államok nemzeti érdekei azt követelik. Eddig az összes amerikai elnök félévente hosszabbított, köztük Trump is, most viszont kilátásba helyezte, hogy érvényt szerez egy már régóta érvényben levő és nagy többséggel elfogadott, demokratikus döntésnek. Politikailag ez azt jelenti, hogy a világ egyik szuperhatalma Izrael mellé állt városa védelmében.

De nem jelenti azt is, hogy a Közel-Keleten véget értek volna a csaták.

A játékelmélettel foglalkozó, Nobel-díjas izraeli tudós, Robert John (Yisrael) Aumann tézise szerint a nyugati világ békevágyát, s egyáltalán, a »béke« mint fő cél elérése érdekében tett kompromisszumokat egy teljesen máshogyan gondolkodó világ pusztán gyengeségként értékeli, s ezért ez a magatartás, ez a politika egyáltalán nem hozza el az igazi békét. Aumann szerint a pánikszerű békevágy az állam létezését sodorja veszélybe. Trump bejelentése fontos támogatás Izrael számára ebben a régóta folyó civilizációs és politikai küzdelemben – mely támogatás egyáltalán nem zárja ki arabok és zsidók együttélését és a palesztin állam majdani megalakulását. A város történelmének amerikai politikai-diplomáciai elismerése – ellentétben az UNESCO hazug döntésével – annak a magától értetődő ténynek a tudomásulvétele, hogy az egységes Jeruzsálem a vallási pluralizmust elismerő és biztosító, tehát alapvető nyugati civilizációs értékeket képviselő zsidó állam fővárosa. Ez pedig éppenséggel a későbbi vallásháborúk, a megosztás és a megosztottság ellen hat.”

A teljes írást a Magyar Narancs december 14-i számában olvashatják.