Az Orbánok és Trumpok sikerének kulcsa a saját törzsek megszervezése

2018. november 11. 17:24

Az „oszd meg, és uralkodj” elv erősebb, mint a II. világháború óta bármikor.

2018. november 11. 17:24
Krekó Péter-Juhász Attila
Mérce

„A politikusok erőfeszítései egyre több országban arra irányulnak, hogy a többség meggyőzése helyett hangos, jól szervezett tábort építsenek maguk köré.

Az »oszd meg, és uralkodj« elv erősebb, mint a II. világháború óta bármikor. Ennek eszközei (a használt politikai témák, az ellenségképek, a politikai üzenetek) szinte ugyanazok. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy a politikai folyamatok irányítását, Cas Mudde gondolatát idézve, a hangos kisebbségek veszik át, akik magukat csendes többségnek nevezik. Nem lehet egyszerűen felszínes hasonlóságnak nevezni azt, hogy Putyintól és Trumptól kezdve Orbánon át egészen a most megválasztott szélsőjobboldali brazil elnökig ugyanazokat a módszereket látjuk, és szinte szóról szóra ugyanazokat a mondatokat halljuk a genderelméletről, a politikai korrektségről, a liberális véleményhegemóniáról. Mint ahogy nem véletlen párhuzamosság az sem, hogy sok országban azonos mintázatok figyelhetők meg a választási eredményekben (pl. város-vidék törésvonal erősödése), és azonos módon történik a politikai intézményrendszer átalakítása is.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 90 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
duzur
2018. november 12. 19:26
Csak ugy eltüntek az eszmecseréim a fórumtársakkal ?
Senye Péter
2018. november 12. 18:53
Itt kasztrendszer lenne előbb-utóbb, ha a ballibnyikek célt érnek.
Biivisz
2018. november 12. 18:25
"Nem lehet ... felszínes hasonlóságnak nevezni azt, hogy Putyintól ... a most megválasztott ... brazil elnökig ... szinte szóról szóra ugyanazokat ... halljuk a genderelméletről, a politikai korrektségről, a liberális véleményhegemóniáról ... az sem, hogy ... azonos mintázatok figyelhetők meg a választási eredményekben (pl. város-vidék törésvonal erősödése ...” Hát persze, hogy nem véletlen, te majom! Csak míg ti elhiszitek magatoknak, hogy ez mind csak propaganda, addig csak azzal tudjátok ezt megmagyarázni, hogy valamiféle "szervezettség" van mögötte. Ha viszont a valóság felől nézzük - azaz a társadalmi normalitást veszélyeztető "kívülről támogatott" folyamatokként - akkor bizony ez egy automatizmus. És persze a vidéki - a természethez közelebb élő - embereknek sokkal erősebb a "normalitás" iránti érzékenysége, mint a "mesterséges fények által elvakított" városiaknak. Ennyi.
annamanna
2018. november 12. 16:52
Kár ezt agyonragozni, arról van szó, a "törzsi gondolkodás" szerint az egyén önmeghatározásában a legfontosabb valamilyen csoporthoz való tartozása, ez felülmúlja a saját egyéni érdemeit, céljait, csak rá jellemző tulajdonságait. Ezt legegyszerűbb az "ázsiai" és "germán" termelési mód összevetésével meghatározni: az ázsiai szerint valaki akkor birtokos, ha része egy közösségnek, a germán minta szerint pedig akkor része egy közösségnek, ha birtokos. Tehát a germán mintában az egyénnek van alárendelve a csoport, az ázsiaiban a csoportnak van alárendelve az egyén. A populizmussal ugyanaz a helyzet, mint a törzsi gondolkodással: az érték alá van rendelve a csoportnak, tehát elsőként van a csoport, aztán az érték. Nem az érték szervezi a csoportot, hanem a csoport szervezi az értéket, így a csoport megmaradhat, miközben az értékrendszere akár gyökeresen meg is változhat. Az értékelvű gondolkodás szerint pedig az érték állandó, és a csoport tagjai cserélődhetnek, akár teljesen is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!