Hazánk eddig példaértékűen oldotta meg a demográfiai változásokból fakadó problémákat. Interjú.
„Tehát nem kell összeroppannunk, sem megijednünk a nagylétszámú generációk nyugdíjba vonulásától?
Komoly gazdasági növekedés, jelentősen nagyobb foglalkoztatás, csökkenő adó és járulékkulcsok, illetve erősen javuló adóbeszedési hatékonyság mellett hazánk eddig példaértékűen oldotta meg a demográfiai változásokból fakadó problémákat.
Ehhez az aggodalmaskodók bizonyítani vélték az igazukat, mert a véleményét látszólagosan alátámasztó adatsort jelentetett meg a KSH legújabb fenntarthatóságról szóló kiadványa. Közölték, hogy az úgynevezett »teljes eltartottsági ráta« növekedni kezdett, a 2007-es minimális 45,2 százalékos szintről mostanra már 50 százalék körülire emelkedett, s 2062-re fogja elérni a maximumát, 79 százalékot. Ez a mutatónk most is az EU 7. legalacsonyabbja, kevesebb, mint a tagállamok átlaga, s az előrejelzésekből 2060-ra a tagállami átlag is 76,6 százalékra várható.
Ez teljesen ellentmond az előzőkben bemutatottaknak, vagy mégsem?
A számok mögé kell néznünk ahhoz, hogy észre vegyük, a demográfusok nem a köznyelvi értelemben használják a »teljes eltartottsági ráta« kifejezést. Számukra ez a mutató azt jelenti, hogy mennyi a népességből a 15 évesnél fiatalabb és a 65 évesnél idősebbek aránya a foglalkoztatás szempontjából leginkább releváns korcsoporthoz, a 15-64 évesekhez viszonyítva. Tehát a mutató növekedése azt jelenti, hogy most a 15-64 éves korúak létszámának közel fele az, aki fiatalabb vagy idősebb náluk. 2062-re a 15-64 évesek száma jelentősen csökken, a 65 felettieké pedig nem csökken ilyen mértékben, ezért az arány meg fogja közelíteni a 80 százalékot. Mivel azonban a 15-64 évesek nem mind dolgoznak, ezért ha a valóban eltartottak arányára vagyunk kíváncsiak, akkor a fiatalok és a 65 felettiek számához hozzá kell számítani a 15-64 éves nem foglalkoztatottakat – munkanélkülieket és inaktívakat – is.
Milyen tendencia figyelhető meg ezen a téren?
Kiszámoltuk, hogy 2010-ben a teljes népesség 62,3 százalékát kellett valamilyen módon eltartani, 2019-ben már csupán 53,7 százalékát, s ha a KSH által megadott korcsoporti arányt átalakítjuk – feltételezve, hogy a foglalkoztatási értékeink a mai szinten maradnak – akkor is 60,8 százalékot kell majd eltartanunk. Ha pedig a foglalkoztatási rátánkat a mai cseh vagy német szintre, 75 százalékra emeljük, akkor ebben az időszakban is 58 százakékra emelkedik majd csupán az eltartottak valós aránya.
Mindez úgy valósítható meg, ha a 15-64 éves korcsoportban tovább csökkentjük az inaktívak arányát mind a nők, mind az 55-64 illetve a 15-24 évesek között, és nem riadunk meg a további hatékonyság növelő intézkedésektől. A versenyszférában is vannak még tartalékok, amit csak nagy odafigyeléssel és az üzleti innovációban a mostaninál is több aktív vállalkozással tudunk aktivizálni.”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
