Heller Ágnes interjúkötetének szerzője emlékezik az elhunytakra: Heller Ágnesre, Ungvári Tamásra és Konrád Györgyre.
„Újabb gyilkos, vagy kegyesen magához ölelő nyár…. Ha egybe olvasnám a Múlt és Jövő (magyar zsidó kulturális folyóirat) 30 évfolyamát, azzal szembesülnék, hogy egyik alaptémája-hangja, az elszorult torokból fölszakadó nekrológok jajkiáltása volt.
Jajkiáltás, kiért?
Elsősorban az elmentért, aki élete és életműve terhétől megszabadulva, ránk hagyta hiánya roppant súlyát.
S persze tágabb és közösségibb értelemben: jaj a nemzedékért.
Amely az emberi és biológiai törvényeknek megfelelően, nagyjából azonos időben vált létezésformát. S ha kollektívumuk korszakukon nyomot hagyva, jelentős értékeket hozott létre – nem minden nemzedék hasítja ki ezt a hozadékot a saját, igaz: nem maga választotta korszakából –, a veszteség annál fájóbb. Ugyanakkor a megannyi isten hozzád hordozhatja a katarzis felszabadító érzését is.
Ha az elment életek után új, őket folytató élet fakadhat.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
