Három válság Magyarországon

„Az Európai Unió déli országaiban rendszerszintű válság van. Ez az euró és az EU válsága, amit nem képesek az EU és az eurózóna számukra kedvező átalakításával megoldani, ezért adósodnak el. Mi és a V4-ek mások vagyunk, a mi rendszerünk már Európa jövője és a jövő Európája.

- A korábbi válságok második döntő tanulságát is követni kell: a gazdasági kilábalás döntő forrása a foglalkoztatás és a vásárlóerő megőrzése. Az 1990-es évtized első felében megszűnt 1.5 millió munkahely soha nem épült vissza, ez áll a 12 elveszített év mögött. Most átmenetileg megszűnik néhány százezer munkahely, de ezek többségét még ebben az évben vissza lehet építeni.

- Az elmúlt 10 év sikereinek harmadik forrását is használnunk kell: a hitelt. Azért indulhatott meg a növekedési fordulat 2013-ban, mert a költségvetés rendbetétele után a jegybanki pénzpolitikát is átformáltuk. A hitelállomány csökkenése helyett bővültek a vállalati és lakossági hitelek. Ha kétszámjegyű a hitelállomány bővülése, akkor legalább 2%-kal nő a magyar gazdaság. Ma is ez a célunk és az eszközünk.

- Egy vadonatúj tanulságot is használnunk kell. Az elmúlt két év kiemelkedő, átlagosan 5%-os növekedése mögött a beruházási tevékenység magas szintje áll. Mindkét évben a teljes növekedés 75%-át adták a beruházások, ennek közel felét az építési tevékenység. Már egy tőke- és technológiaintenzív növekedési pályán vagyunk/voltunk.

Aki tehát most beruházást indít, az mindenkit segít a gazdaság újra indításában, ez kiemelten igaz az államra. 

Ahogy az ismeretlen római üzeni nekünk: „Ne holnap, inkább ma!”/Non cras, quod hodie!/.”