Oroszország és a Szovjetunió egyaránt jeleskedett a szomszédos népek meghódításában, szabadságharcaik eltiprásában

„Az orosz-ukrán háború miatt a mostani november végén sokkal többet foglalkozik a világsajtó és a nemzetközi közvélemény az ukrajnai népirtással, mint korábban. Ma már egyre többen tudják, hogy a sztálini Szovjetunió politikája hogyan eredményezett példátlan éhínséget 1932-33-ban, amikor milliók haltak meg rettenetes körülmények között.

A kb. 4 millióra becsült ukrajnai áldozatok közül sokan a kannibalizmus miatt vesztették életüket. A kommunista rendszerekre jellemző titkolózás miatt a világ nem tudott szinte semmit e rettenetes drámáról. A kiszivárgó híreket a szovjetek cáfolták, illetve a baloldali beállítottságú nyugatiak eleve hazugságnak gondolták.

E borzalmas esemény is rávilágít, milyen mély sebek léteznek máig is a két ország között. Még inkább érthetővé teszi az ukránok elszánt ellenállását az újabb orosz agresszióval szemben. Mi, itt Közép-Európában – és Kelet-Európában a szomszédaink – tudjuk, végig szenvedtük, hogy mit jelent az orosz elnyomás. Oroszország és a Szovjetunió egyaránt jeleskedett a szomszédos népek meghódításában, szabadságharcaik eltiprásában.

Jelenlétük egybeforrt a kegyetlenkedéssel, az emberi élet semmibevételével, a kifosztással, a jogtalansággal. Az ukránok minden év novemberének negyedik szombatján gyászolják a kommunista megszállók által embertelen körülmények között elpusztított – nem háborúban, békeidőben! – 4 millió honfitársukat. Mi november 25-én emlékezünk meg az ún. malenkij robot”-ról, tehát a második világháború után – nem háborúban, békeidőben! – szovjet kényszermunkára hurcolt több százezer magyar fogoly szenvedéséről és haláláról.

A magyar parlament tagjaként fontos ügynek éreztem 2003-ban, a Medgyessy kormány idején, hogy hazám az elsők között ismerje el az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtást. Egészen a februári orosz agresszióig alig több mint egy tucat ország tette ezt meg a világon. Emlékművek is készültek Budapesten és vidéken a tragédiára emlékezve.

Örülök neki, hogy a hírek szerint a jövő héten a német parlament is valami hasonlóra készül. (Annak már viszont nem tudok örülni, hogy a sajtó híradások szerint a holokauszttagadáshoz hasonlóan büntetnék az ukrán népirtás tagadását is. Tiltás helyett inkább a tények megismerésére kellene hangsúlyt fektetni. A szólás és véleménynyilvánítás egyre gyakoribb korlátozása téves út a szabad világban, szembe megy a liberális értékrenddel, de ez egy másik bejegyzés témája lehetne.)

Ezért is fontos, hogy megértsük Európa középső és keleti régiójának ösztönös ellenállását az orosz/szovjet birodalmi törekvésekkel szemben. Mi, magyarok is elszenvedői vagyunk ennek. Az orosz energiafüggőségünk keserű ténye mellett emiatt is fontos lenne már régóta, hogy a magyar kormány határozottabban álljon mellé az ukránok önvédelmi küzdelmének.”

Nyitókép: YouTube