Gyurcsány Ferenc, a baloldal tragédiája

„Az orosz elnöknek ajándékba adott kutyát, vagy az Apró-villában elköltött, szűk körű vacsorát már nem is érdemes felhozni. Gyurcsány Ferenc sajátos, mindeddig leküzdhetetlen púpja volt a magyar demokráciának és az elmúlt évek történései azt mutatják, hogy erre a leküzdésre jó ideig még nem is kerülhet sor. Lehetett ő a rendszerváltoztatás utáni időszak messze legnépszerűtlenebb miniszterelnöke, a baloldali együttműködés legnegatívabban megítélt tagja, nem számít. Gyurcsány, úgy tűnik, állandó szereplő a magyarországi baloldalon.

És ez bizony beárazza a magyarországi baloldal mindenkori lehetőségeit is.

Minek kapcsán jutott mindez az eszembe? Talán önök is olvasták egy egészen friss, közösségi oldalas bejegyzését a volt miniszterelnöknek, amelyben arról elmélkedett – egészen vad párhuzamokat húzva -, hogy amiként Putyin sem nyeri meg az Ukrajna területén indított háborúját, úgy Orbán Viktor sem tudja sokáig fenntartani rendszerét. Ne keressék ebben a logikai párhuzamokat. Gyurcsány Ferenc már hosszú ideje örvendeztet meg mindannyiunkat szabadverseivel, amelyek Apollinaire képverseinek ziláltságát és a fiatal Kassák Lajos avantgárd hevületét ötvözik, bőven nyakon öntött, dadaista érthetetlenséggel, ám dőreség volna ezeket túlzottan komolyan venni. Gyurcsány Ferencet – persze és sajnos – nagyon is komolyan kell, de ezeket az ömlengéseket nem tanácsos.”

Nyitókép: MTI/EPA/MAXIM SHIPENKOV