Gazdasági és geopolitikai értelemben keletre és északra mozdul el az európai közösség súlypontja, különösen, ha megindulhat az ukrán újjáépítés.
„Most különösen találó a közhelyszerű igazság: csak a változás állandó. Az európai gazdaságokban a szemünk láttára zajlanak gyors átalakulási folyamatok külső hatások és belső tényezők nyomán. Példa erre, hogy a tagállamok – csekély kivétellel, ami minket érint – egy év alatt gyakorlatilag leváltak az orosz gázfüggésről, megteremtve a műszaki feltételeket, vállalva az átállás költségeit. Hasonlóan gyorsan épülnek ki most új hadiipari kapacitások. Ukrajna megtámadását követően rövid időn belül a NATO-csatlakozás mellett döntött két északi ország. Az ukrán védelmi képesség támogatásában és a NATO keleti szárnyának megerősítésében játszott kiemelkedő szerepe révén biztonságpolitikai, védelemgazdasági vonatkozásban megnőtt Lengyelország, a baltiak, Románia szerepe.
Gazdasági és geopolitikai értelemben keletre és északra mozdul el az európai közösség súlypontja, különösen, ha megindulhat az ukrán újjáépítés.
Makrogazdasági vonatkozásokban is radikális fordulatok zajlanak újabban az Európai Unióban. Rendkívüli eseményként érte a világot a 2020-as járvány, amely csaknem egyidejű gazdasági leállást okozott. Az EU megfelelő gyorsasággal és költséghatékonyan szervezte meg a védőoltás beszerzését és szétosztását, valamint a korábbi költségvetési vitákhoz mérten villámgyorsan megállapodott a gazdasági újraindítás támogatását célzó helyreállítási alapról és az integráció működési logikájában újat hozó közös hitelfelvételről.
Globális összevetésben Európának a Covid-járványra adott járványügyi és gazdasági válasza jónak mondható. A pandémia viszont ismét megmutatta: nincsenek teljesen szimmetrikus sokkok. A tagállamokban jelentősen különbözött a gazdasági teljesítmény visszaesésének a mértéke, mint ahogy később a kilábalásé is. A járvány lefutását követően szinte egyszerre indult meg a gazdasági újrakezdés, ám a helyreállítási fázis a szorosan összekapcsolt tagállami gazdaságokban nem alakult teljesen szinkron módon.”
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
Magyar stábja már reagált is a támogatás felvetésére. Első körben megköszönték, majd időt kértek annak mérlegelésére.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Két gól, két gólpassz.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
