Valódi és végrehajtható uniós klímaegyezmény csak a nemzetállamok együttműködése, beleegyezése révén lehetséges.
„Az Európai Unió és új brüsszeli vezetése ambiciózus megállapodást készül nyélbe ütni az előttünk álló időszakban: egy uniós klímaegyezményt és az általuk »átmenetnek« (transition) nevezett folyamat finanszírozási feltételeinek megteremtését. Brüsszel nem lenne Brüsszel, ha mindez ne tartogatna meglepetéseket a nemzetállamok számára.
A nemzeti szuverenitás elve
Önmagában figyelmeztető jel a szemantikai megoldások monoton elszaporodása: »social transition«, »climate transition«, »just transition«, »gender transition«, és sorolhatnánk. Az »átmenet« az új hívó szó: társadalmi-demográfiai átmenet a határok megnyitása és a migráció legalizálása révén, kulturális átmenet a nemzeti identitások lebontása és a sokszínűség (multikulturalizmus) ünneplése révén, politikai átmenet az államok szuverenitásának transzferek révén és most már klímaátmenet.
Nem kell túl mélyre ásnunk ahhoz, hogy e kifejezések mögött felfedezzük – a radikális zöldeknek tett gesztusokkal kiegészített – Európai Egyesült Államok koncepciójának körvonalait, az »örök béke« univerzalista kanti utópiáját és annak őreit: a brüsszeli szuper-bürokráciát.
Valódi és végrehajtható uniós klímaegyezmény azonban csak a nemzetállamok együttműködése, beleegyezése révén lehetséges, nem pedig egy illuzórikus szuper-struktúra megteremtésére pazarolt erőfeszítések által. Az éghajlatváltozás ügyében a szubszidiaritásnak fokozott szerepe van, hiszen az ideális megoldások nagyban függnek az országok adottságaitól, kultúrájától és egyéb sajátosságaitól. Az Európai Unió klímapolitikája nem kapcsolható össze globalista vagy szupranacionális politikai törekvésekkel már csak azért sem, mert a nemzetek felett álló koordinációról több ízben kiderült, milyen hatékonytalan ha baj van (mint a 2008-as gazdasági válság, vagy a 2015-ös migrációs krízis esetében). Másfelől, ha hinnénk is benne (mármint az Európai Egyesült Államokban), egyszerűen nincs idő azokra a bonyolult átalakításokra és a velük járó súlyos konfliktusokra, amelyek egy valóban működő és koncentrált intézményi struktúra felépítésekor jelentkeznek. Egy »európai klímamegállapodás« akkor lesz eredményes, ha nevéhez hűen a nemzetállamok közötti, méltányos és a nemzeti önrendelkezést tiszteletben tartó együttműködésre épít, Brüsszel pedig közvetítő szerepet játszik.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
