Trill Zsolt: Az egész kárpátaljai létezésünk burok volt

Ősszel ünnepli negyedszázados fennállását a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház. A Trill Zsolt-Szűcs Nelli házaspár a társulat alapítói
voltak, ma pedig a Nemzeti Színház együttesét erősítik. A Figyelőnek felidézték az eltelt huszonöt esztendőt, és beszéltek az ukrán-orosz viszonyról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről.

Kárpátalja kapcsán szóba került a magyarság elvándorlása is. Trill Zsolt szerint, ha Ukrajnában normálisan mennének a dolgok, nem kellene mindenkinek külföldön munkát keresnie, nem vándorolnának el a magyarok. Felesége, Szűcs Nelli hozzátette, „amikor vége lett a Szovjetuniónak, csak a férfiak mentek el, később a nagyobb fiúk, most már az anyák, sőt a nagymamák is. Felnőtt egy generáció, amelyik már nem élt teljes családban, mert valaki mindig hiányzott otthonról”.

Gyermekkoráról Trill Zsolt megállapította: egész kárpátaljai létezésük burok volt, hiszen tömbben élt a magyarság. Felülről megengedett burokban.
A 2004. december 5-i „szégyenletes” népszavazásról a színészházaspár azt mondta, több barátjuk hívta őket Magyarországról, hogy ne haragudjanak, ők igennel szavaztak. Szűcs Nelli hozzátette: „Zsolti mindig azt mondja: az ő nagyapjának is van egy téglája a Parlament épületében. Ki tehet arról, hogy elcsatolt országrészben született? Nem régen jártunk a Nemzeti Színházzal Ivano-Frankivszkibe játszani, elfacsarodott a szívem, amikor megláttam a régi magyar vasúti vonalat. Aki akkor nem ment el szavazni, talán fel sem fogja, mit veszített egykor Magyarország.”

Hogy mit gondolnak a focivilágbajnokságról, színházról és az ukrajnai konfliktusról, a Figyelő legfrissebb számában elolvashatják.