Robotszemek vigyázzák majd a magyar határt

Az ember a jövőben csak felügyelni fogja a feladatok végrehajtását – írja a Magyar Nemzet.

Biometrikus szkennerek a határállomásokon, nemzetközi repülőtereken, légi és földi robotjárművek az unió külső, schengeni határain – így fog kinézni néhány év múlva Magyarország határőrizete. A nemzetközi együttműködésben, magyar részvétellel folyó, ­sci-fi irodalmat idéző fejlesztéseket az Euró­pai Unió anyagilag is támogatja.

Néhány éven belül biometrikus azonosításon alapuló automatizált átléptetési rendszerek lesznek hazánk határátkelőin, míg a zöldhatárt, kiemelten a migrációs nyomásnak kitett déli szakaszt autonóm robotrajok őrizhetik – derül ki a Magyarország nemzeti integrált határigazgatási stratégiája (­2019–2021) című, közelmúltban megjelent dokumentumból. A robotok technikai kialakítása, alkalmazási kereteik kidolgozása már 2017 óta tart, a fejlesztésben anyagilag és szakmailag az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is részt vesz.

A határvédelmi rendszer a Roborder nevet kapta, kifejlesztését az Európai Unió Horizon 2020 K+F alapja is támogatja. A Roborder-rendszer szárazföldi határok ellenőrzésére optimalizált változata szárazföldi robotjárművekből (UGV) és többfajta automatizált légi járműből, úgynevezett drónból (UAV), az ezekhez kapcsolódó fix telepítésű optikai és radarfelderítő egységekből és irányítóközpontokból áll majd. A tervek szerint a robotok éjjel-nappal, a nap 24 órájában felvételeket készítenek a határsávról, és az illetékesek ezek alapján döntik majd el, szükséges-e élőerőt a helyszínre vezényelni.

Jelenleg a szerb–magyar viszonylatban a 2015 és 2017 között kiépített komplex határvédelmi rendszert két távfelügyeleti irányítóközpont támogatja, amely mintegy 160 kilométeres hosszban teljes és folyamatos kontroll alatt tartja a határszakaszt. A felderítés hatékonyságát növeli a külső határok mentén hőkamerákkal, reflektorokkal felszerelt helikopterek és a határvadászok, katonák járőr- és felderítőtevékenysége. A most megjelent határőrizeti stratégia szerint a jövőbeni felderítőképesség javítása érdekében cél a pilóta nélküli eszközök határőrizeti felderítésbe való bevonása és az ahhoz szükséges kiszolgálószemélyzet biztosítása.

A Hadmérnök című lapban tavaly a témában megjelent tanulmánysorozat szerint a drónok közszolgálati alkalmazása kézenfekvő és illeszkedik a nemzetközi trendekhez. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Németh András őrnagy által jegyzett cikk szerint a határőrizeti, felügyeleti feladatok, az illegális bevándorlás és embercsempészet elleni küzdelem komplex feladatrendszere igényli a robotjárművek alkalmazását. Az elektronikai hadviselés szaktekintélye szerint az egyre nagyobb autonómiával rendelkező légi robotokat az operátorok már nem vezetni, hanem parancsokkal irányítani, illetve tevékenységüket csak felügyelni fogják a feladatuk végrehajtása közben.