Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Az uniós polgárok nagyobb nemzetállami önállóságot szeretnének, a járványkezelés során elégedettebbek voltak saját kormányukkal, mint az EU vezetésével, és a betelepítés helyett a gyermekvállalás ösztönzését támogatják. A Századvég munkatársai lapunkban mutatják be az Európa Projekt felmérés eredményeit.
Közös pontok a magyar és az uniós közvélemény között
Szerző: Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója
Bár a fősodratú nemzetközi média azt a látszatot kelti, hogy a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta zajló politikai vitákban hazánk magányosan küzd a határok védelméért, valamint a nemzeti és kulturális identitás integritásáért, a Századvég és a Kantar-csoport közös – 2016 óta minden évben elvégzett – kutatásaiból kiderült: lényegesen több a közös pont a magyar és az uniós közvélemény között, mint sokan gondolnák.
Az európai közvélemény 2015 óta aggodalommal figyeli a bevándorlás folyamatait, sőt a multietnikus, illetve korábban gyarmattartó országok lakossága is erős határvédelmet és szigorú migrációs politikát vár el Brüsszeltől. Az uniós állampolgárok ugyancsak fontosnak tartják a családok elismerését, támogatását, valamint Európa zsidó-keresztény kultúrájának, szokásainak, szimbólumainak megőrzését még az olyan liberális mintaállamokban is, mint Svédország.
A legutóbbi, a közös költségvetési források kapcsán kialakult vitában tagadhatatlanul felszínre kerültek az EU jövőjével, működtetésének módjával kapcsolatos konfliktusok. Világossá vált, hogy a brüsszeli adminisztratív elit törekvései, amelyek egy – Yoram Hazony kifejezése nyomán – „felvilágosult birodalom” jellegű, nemzetek feletti Európa megteremtésére irányulnak, nem találkoznak az itt élők preferenciáival és domináns Európa-képével. Utóbbit ugyanis a nemzetállamok közötti társulás és kooperáció víziója határozza meg a mai napig.
Az európai egyesült államok koncepciója még távolabb áll a megvalósulás lehetőségétől, hiszen szociológiai, kulturális fundamentumai is hiányoznak. A nemzetállami önazonosság az európaiak nagy többsége számára sokkal fontosabb, mint az uniós identitás. Vagyis az európai közvélemény nem több, hanem kevesebb Brüsszelt szeretne. Kisebb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb bürokráciát.
A többség világosan elhatárolná az európai identitást, szuverenitást és a nemzetek önazonosságát, illetve önrendelkezését. Ez azt is jelenti: abba, hogy a magyarok, németek, franciák hogyan szeretnék élni az életüket, miben hisznek, milyen értékeket tartanak fontosnak, Brüsszel nem szólhat bele, nem teheti a tagság, illetve a források elosztásának feltételévé. Ezekben a kérdésekben maguk az érintett országok és állampolgáraik jogosultak dönteni.
Európa nincs a széthullás, a dezintegráció szélén – ha a kérdést a közvélemény állapota felől közelítjük. A briteket ma kevesen követnék. A kontinens jövője leginkább azon múlik, hogy a nemzetek felett álló, adminisztratív elit képes lesz-e felismerni: a közös hajót nem lehet a közvélemény ellenében kormányozni. Ha ez nem történik meg, ő maga lesz az akadálya annak, hogy Európa kiteljesedjen.
Erős nemzetállamok, kevesebb Brüsszel
Szerző: Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője
Az egyik legfontosabb tanulság, hogy külön kell értékelni az EU létével, működésével, valamint az integráció kívánatos irányával kapcsolatos lakossági attitűdöket. A polgárok relatív többsége, 49 százaléka pozitívan vélekedik magáról az Európai Unióról mint az európai nemzetállamokat integráló közösségről, 31 százalékuk negatív véleményt fogalmazott meg. A válaszadók Európa-pártiságát mutatja az is, hogy több mint a kétharmaduk: 67 százalékuk a maradásra szavazna egy tagságról szóló népszavazáson. Ezzel szemben a brüsszeli bürokrácia teljesítményének megítélése gyökeresen eltérő képet mutat. A felmérés szerint az uniós és brit megkérdezettek 74 százaléka, illetve a V4-es polgárok 77 százaléka szerint csökkenteni kellene az adminisztratív akadályokat, az erre fordított pénzt, illetve a bürokraták létszámát. Érdekesség, hogy valamennyi tagállamban a többség támogatná az uniós bürokrácia leépítését, vagyis az európai közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli adminisztratív hatalom növelését célzó politikai törekvésekkel. Egyebek mellett a túlburjánzó, nem kellően hatékony szervezetrendszerre vezethető vissza, hogy a vizsgált 28-ból 17 ország polgárainak többsége véli úgy, hogy Brüsszelben nem képviselik megfelelően az érdekeit.
A felmérés rávilágít továbbá arra, hogy az európai közvélemény szerint az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot Brüsszelnek nemcsak a tagállamokkal, hanem saját magával szemben is meg kellene követelnie. Ennek megfelelően valamennyi tagország polgárainak többsége úgy véli, egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését – ezt az európai és a V4-es megkérdezettek 82, illetve a magyarok 81 százaléka támogatja. Dánia kivételével szintén valamennyi uniós tagállam válaszadóinak többsége úgy gondolja, hogy amennyiben krízishelyzetben Brüsszel nem lép időben, az uniós vezetőknek is vállalniuk kellene a politikai felelősséget, és távozniuk kellene.