Blockchain: hasznos vagy sem a technológia?

Az azonban, hogy a legtöbb ember nem tudná egy mondatban leírni mi is ez, nem akadályozta meg, hogy szinte minden iparágban elterjedt divatszóvá váljon, a pénzügyektől a szállítmányozáson át a fantasy futballig. Az olyan nagy vállalatok, mint az Amazon, a Facebook, az IBM és a Walmart úgy vélik, hogy a blockchain technológia többek között, hatékonyabban képes nyomon követni a szállításokat és tárolni az adatokat. Nem egyedül alkalmazzák a technológiát, amely sokak szerint forradalmasíthatja a logisztikát, az élelmiszerbiztonságot, a banki tevékenységet, de még a szavazásokat is.

Nem rossz okkult technológiának, amelyet egy rejtélyes figura fejlesztett ki, aki bitcoint készített.

De tegyük rendbe mi az a blockchain!

Nyilvános digitális főkönyv

A blokklánc lényegében egy megváltoztathatatlan, nyilvános, digitális főkönyv. Miután valaki belép egy tranzakcióba, azt egyszerűen nem lehet megváltoztatni. Egy régebbi analógia mentén, próbáljuk ezt meg leképezni és értelmezni a most működő világunkra. 

Emlékszünk még azokra az időkre, amikor az emberek csekkfüzet-nyilvántartást használtak a vásárlások és a fizetések nyomon követésére? Most ezt extrapoláljuk úgy, hogy az emberek millióinak számtalan tranzakcióját tartalmazza, és képzeljük el, hogy a nyilvántartás másolatait több ezer számítógép tartja számon. Minden számítógépnek ellenőriznie kell egy tranzakciót, mielőtt azt fel lehet venni a regiszterbe. Miután ellenőrizte, a tranzakciót tintával, letörölhetetlenül leírják.

A nyilvántartás rögzíti a tranzakciókat egy meghatározott időtartamra, amely akár 10 perc is lehet. A regiszter kitöltése után összezárják, és egyedi alfanumerikus szekvenciával látják el, amely azonosítja. Ezután új regiszter indul, és az elsőhöz „ragasztják”. Végül a nyilvántartások láncolatával zárul le.

Minden, amit tudni kell a bitcoinról

Lényegében ez egy blokklánc. Az a tény, hogy ezeket a regisztereket sok-sok számítógépen tárolják, lényegében megváltoztathatatlanná és feltörhetetlenné teszi őket. Az analógia folytatásához visszafelé kell haladnia, minden csekkfüzetet fel kell ragasztania, amíg el nem éri a módosítani kívánt tranzakciót tartalmazó könyvet, mielőtt a felülvizsgálatot elvégezné. Ezt a folyamatot meg kell ismételnie a regiszter minden példányánál. Tehát lehetetlen tranzakciót végezni úgy, hogy azt valaki ne vegye észre. 

A nyilvános blokkláncok legnagyobb előnye, hogy az információk naplózása után nem igazán módosíthatóak. Van egy állandó nyilvántartás, és mivel a főkönyvet sok entitás tartja kézben, szinte lehetetlen feltörni.

A bejegyzések álnevek használatával is történnek, így bizonyos fokú diszkrécióra is lehetőséget ad, a főkönyv felett senki sem rendelkezik teljes jogkörrel. Ezáltal a blokklánc ideális a bitcoin és más kriptovaluták számára.

A nem túl poros történelem egy kis szelete

A Bitcoinnal létrehozott technológia mögött álló személy vagy személyek a feltételezett Satoshi Nakamoto álnéven mennek keresztül. Nakamoto, egy rejtélyes figura, akinek végleges azonosítása lehetetlen, decentralizált, állandó és nyilvános eszközöket szeretett volna rögzíteni minden bitcoin létrehozásának és elterjedésének. Ma a blokkláncok szédületesen sok kriptovalutát támasztanak alá.

Az emberek eddig a létező 21 millió bitcoinból több mint 18 milliót bányásztak ki. Mindegyiket, és az azokat használó tranzakciókat egy blokklánc rögzítette. Ez jól szemlélteti a technológia által kezelhető adatmennyiséget.

Noha Nakamoto nyilvános főkönyvként tervezte a blokkláncot, nem sokkal később megjelentek egy adott vállalat vagy csoport által ellenőrzött engedélyekkel támogatott blokkláncok. Nem kínálják ugyanazt a változtathatatlanságot, mert sokkal kevesebb számítógépen kezelik őket. 

Praktikus alkalmazások

A felhasználása széleskörű, mellyel a vállalatok nagyon ügyesen is sáfárkodnak és különféle dolgokra használják a blokkláncokat. Így például a gyógyszeripar a gyógyszerészeti információk kezelésére, a logisztika az áruszállítmányok nyomon követésére és az élelmiszerek eredetének felkutatására. Minden alkalmazás felfedi a blokkláncok azon képességét, hogy teljes nyilvántartást vezessenek az adatokról egy olyan rendszerben, amelyet nem lehet egyszerűen megváltoztatni.

Egyesek azonban mégis megkérdőjelezik az alapul szolgáló technológia hasznosságát. A szkeptikusok némi malíciával kezelik azt az elképzelést, hogy ez bármit is forradalmasíthat. 

,,Aki szerint a blockchain felhasználható az X probléma megoldására, az nem érti az X problémát" - mondta Weaver.

Megemlíti a népszerű példát arra, hogy egy blokkláncot használnak az élelmiszerek termelésének és forgalmazásának nyomon követésére. Az érdekvédők szerint ez javítaná a biztonságot, és megkönnyítené mondjuk a szalmonella-járvány eredetének azonosítását. Sokkal könnyebb lenne RFID-chipeket vagy QR-kódokat használni. Az ilyen technológia megbízhatóbb nyilvántartást nyújt, mivel nem követeli meg, hogy egy személy manuálisan rögzítse az adatokat a főkönyvbe, mely folyamatok mindig emberi hibákhoz vezetnek.

De Catherine Tucker, az MIT Sloan Management School professzora óriási potenciált lát a blokklánc technológiában.

Tucker szerint a blockchain technológia korai alkalmazói számára fontos megjegyezni, hogy a technológia most keresi útját, folyamatosan fejlődik. A vállalatoknak meg kell győződniük arról, hogy valóban szükségük van-e a technológiára, amennyiben beépítik, kellő rugalmassággal kell alkalmazkodniuk a gyors prosperáláshoz. 

A cikk szerzője Szalga Bogi.