Banai: A jövő évi hiányszint megfelel az uniós normáknak

Hozzátette: 2002-ben és 2006-ban is olyan költségvetések voltak, amelyek „Európa-rekorder” hiányszintet tartalmaztak, és 2010-ben is sokkal magasabb lett volna az államháztartás hiánya, ha az akkor újonnan megválasztott polgári kormányzat nem éppen a költségvetési egyensúlyt helyreállító intézkedéseket hozott volna – mondta.

Hangsúlyozta: a választási költségvetés jelzőt olyan büdzsékre mondják, ahol az államháztartási hiány kiugró, de 2022-re, amikor parlamenti választások lesznek Magyarországon, olyan hiányszinttel kalkuláltak, amely megfelel az uniós normáknak, és az adósságráta csökkenésével párosul.

„Olyan időszakot élünk a járvány miatt, amikor az államnak kell költségvetési eszközökkel is segítséget nyújtani a gazdaságnak” – emelte ki. Hozzátette, a járvány miatti helyreállítás igényli az 5,9 százalékos GDP-arányos hiányt, amely nem lóg ki az uniós számok közül.

Felidézte: 2010 előtt volt hat egymást követő év, amikor az uniós tagállamok közül a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb, 2002 és 2010 között pedig nem volt olyan év, amikor a magyar adósságráta ne emelkedett volna. „2010 előtt minden év mintha választási év lett volna, hiszen jelentős volt az államháztartási hiány mértéke” – fogalmazott.

A kormány nem tett arról le, hogy fokozatosan csökkentse az államháztartás hiányát a stabilitás jegyében; várhatóan 2024-ben elérheti a hiány szintje a 3 százalékos mértéket – jegyezte meg.

A kilátásba helyezett jegybanki kamatemelésről azt mondta: annak hatása van az államháztartási folyamatokra, megjelenhet az állam finanszírozási költségében. Az inflációra ugyanakkor a jegybanknak reagálnia kell; a mutató növekedése annak a jele, hogy van kereslet az adott gazdaságban, a növekedés kezd helyreállni – mondta.

(MTI, fotó: MTI/Balogh Zoltán)