Duplán pozitív a magyar bérhelyzet: egyre kevésbé adóztatjuk az egyre nagyobb béreket
2021. október 08. 11:29
Az Eurostat friss jelentése szerint az Európai Unióban 0,6 százalékponttal nőtt a munkaerőköltség az idei második negyedévben, ami szinte stagnálásnak tűnik. Magyarországon viszont a támogató gazdaságpolitikának és az adózási környezetnek köszönhetően a bérek 4,4 százalékponttal nőttek az időszakban, miközben a nem bérjellegű költségek 9,5 százalékponttal csökkentek. Hazánkban a legnagyobb húzóerő az ipar és az építőipar volt.
2021. október 08. 11:29
p
21
3
21
Mentés
Uniós stagnálás
2021 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest az órára lebontott munkaerőköltség 0,1 százalékponttal csökkent az eurózónában, de 0,6 százalékponttal nőtt az Európai Unió egészében – olvasható az Eurostat friss jelentésében.
A munkaerőköltségek két komponensből állnak össze: a bérekből, valamint a nem bérjellegű költségekből (adók, támogatások). Ezek közül az utóbbi 0,4 százalékponttal csökkent, míg az előbbi 0,8 százalékponttal nőtt 2021 második negyedévében, elsősorban a koronavírus miatt bevezetett különféle kedvezmények és támogatások miatt.
Az eurózónában a legnagyobb esést az ipar szenvedte el, ahol 1,6 százalékponttal csökkent a munkaerőköltség, de magában az Európai Unióban is ebben a szektorban csökkent leginkább munkaköltség. Jól látszik, hogy egész
Európában nagyjából stagnálnak a munkát terhelő költségek.
Nincs dinamikus bérnövekedés Európában
Ez azt is jelenti, hogy a bérek sem nőnek kellő mértékben, Németország esetebén 2021 második negyedévében a bérek tulajdonképpen nem is nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben
Magyarországon jelentősen, 4,4 százalékponttal nőttek a bérek.
Fontos megemlíteni, hogy csak néhány ország esetében tapasztalható az, hogy a bérek jelentős növekedése mellett a nem bérjellegű költségek – például az adóteher – csökkentek volna, de Magyarország esetében a munkát terhelő egyéb költségek 9,5 százalékponttal estek a vizsgált időszakban.
A magyar gazdaságpolitika nagymértékben hozzájárul a bérek jelentős növekedéséhez, mivel
csökkenti a munkabér terheit, ahelyett, hogy megsarcolná a nagyobb béreket.
Ezt az állítást támasztja alá a Varga Mihály által megosztott grafikon is, amin jól látszik, hogy a 2010 óta összesen 50 százalékponttal csökkentette a kormány a jövedelemadókat.
Az adatokból látszik, hogy a második negyedéves bérnövekedésben hazánk az unió első-középmezőnyébe tartozik.
Több ország megelőzi ugyanakkor Magyarországot, ám ezek szinte mind közép-európai gazdaságok.
Hozzá kell tenni, hogy az idei első negyedévben Magyarországon nőttek a bérek a harmadik legnagyobb mértékben az unióban.
Ez jól jelzi, hogy jelenleg Európában a közép-európai régió emeli jelentősen az életszínvonalat.
A munkára rakódó terheket viszont már Magyarország csökkentette a harmadik legnagyobb mértékben a második negyedévben Európában.
Magyarországon egyébként az építőipar teljesített a legjobban, mivel ott 7,3 százalékponttal nőttek a munkabérek, miközben az egyéb költségek 7,1 százalékponttal csökkentek 2021 második negyedévében.
Érdekesség, hogy Málta esetében a bérek is csökkentek, de a nem bérjellegű terhek is 123 százalékponttal estek visszak. Ennek oka, hogy a kormány által nyújtott támogatások mértéke meghaladta a befizetett adókat.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.