A menekültek hazáját mi tettük tönkre

„Amikor arról van szó, hogy támogassuk-e például a fejlődő országok életlehetőségeinek javítását, akkor nem a szolidaritás szép és fontos erényét gyakoroljuk, hanem a kötelességünket tesszük. Hasonlóképp: a menekültek befogadása sem nagylelkű gesztus. Beengedjük a kertünkbe azt, akinek a házát kiraboltuk és felgyújtottuk. Ez természetesen nem jelenthet kizárólagos felelősséget, ám lényegeset igenis jelent.

Ez elég fontos.

Aztán olyan is van, hogy jó és rossz segítség.

Egyik legjobb példa az utóbbira: az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi szerződések szerint vállalt, fejlődő országok segélyezésére fordítandó összegekből a vegyszeres, nagyüzemi hazai mezőgazdasági multijaitól vásárol génmódosított gabonát, amit aztán áthajóz az afrikai országokba. Így a helyi termelők olyan konkurrenst kapnak, akivel képtelenek versenyezni, megélhetésük tovább nehezedik.”