„Annyira természetesnek, magától értetődőnek vesszük a Jurassic Parkot manapság, hogy eszünkbe sem jut, micsoda ötlet volt. Micsoda teljesen radikálisan másfajta ötletek találkozása. Egyrészt ott vannak a dinoszauruszok, amelyek egészen a Jurassic Parkig a múltba tartoztak, esetleg valamiféle elveszett világba a Föld egy ismeretlen szegletén. Ember és dinoszaurusz találkozása mindig extravagáns fantázia volt, de létezett, volt ilyen. Crichton viszont két új elemet is behozott. Az egyik a biotechnológia. Ez nem lenne meglepő toposz, minthogy »őrült tudós halott dolgokat kelt életre« ismét eléggé elcsépelt, csak Crichtonnál a dinoszauruszokat életre keltő tudomány nagyon is valódi, a tudósok pedig racionális, többnyire alázatos szereplők. És itt a másik komponens, az igazi gonosz az egyenletben: a vállalati szemlélet és profitorientáltság. Ismét, tipikus, elcsépelt dolog a gonosz, pénzéhes vállalatot szerepeltetni. De rakjuk be ezeket az elemeket egy regénybe, ahol a profitorientált vállalat biotechnológiát pénzel, amely letűnt földtörténeti korok kihalt állatait hozza vissza… egy szórakoztató parkba. És még ha ez az egész nonszensznek tűnik is elsőre, a szereplők higgadt, analitikus szkepticizmusa nagyon szépen teremti meg a hihetőség atmoszféráját, ráadásul ez egy olyan regény, ahol nem közvetlen veszélyről, túlélésről beszélnek a szereplők, hanem matematikai és evolúciós modellekről, etikai kérdésekről, és nem csak úgy a levegőbe: konkrétan elválaszthatatlan a park működésének leállásától a káoszelmélet, elválaszthatatlan a dinoszauruszok elszabadulásától az evolúcióelmélet, és ezen felül is minden jogi, technológiai, informatikai részlet a helyén van, és ha nincs is a helyén, úgy tűnik. De komolyan, ilyen könyv nincs még egy. Hogyan… hogyan? Hogyan találja fel valaki a Jurassic Parkot, amíg még nem volt Jurassic Park? Mi lehetne a következő ekkora nagy ötlet? És még csak nem is olyan régen, hogy azt lehessen mondani, hogy Crichton valamiféle pionír volt a zsánerben. Nem, Crichton egy nagyon nagy hagyományú hard sci-fi útra lépett valahol félúton, majd teremtette meg a hiteles, orvosi és informatikai metszetben is virágzó techno-thrillert, hiszen ő maga is diplomás orvos és autodidakta informatikus volt. Emellett író. Hát nem, ilyen nincs még egy, de hát bárcsak… bárcsak valami hasonlóra futná egyszer az életemben.”