Bulgakov teremtménye nemcsak segíti és végső nyugalomhoz, boldogsághoz juttatja a Mestert, de kimondja a megrendítő igazságot is, vagyis hogy kézirat sohasem ég el.
„Nemrégiben volt nyolcvan éve, hogy elhunyt a világnagyhatalomnak számító orosz irodalom egyik legnagyobbika, az az író, akivel talán a legjobban lehet várni a moszkvai találkozást: Mihail Afanaszjevics Bulgakov, korunk egyik legnagyobb regényének, A Mester és Margaritának szerzője – a legemlékezetesebb irodalmi Sátán, Woland szülőatyja.
Ez a Woland azért is egészen különleges, mert – a regény Goethe-mottójának megfelelően – örökké rosszra tör, s örökké jót művel. Ő a jó ördög, tulajdonképpen. Mindez az ellen-Woland, a modern kor legnagyobb tömeggyilkosa, bizonyos J. V. Sztálin korában… Bulgakov teremtménye nemcsak segíti és végső nyugalomhoz, boldogsághoz juttatja a művészet, az alkotás jelképes figurájának tekinthető Mestert, de kimondja a szállóigévé lett, megrendítő igazságot is, vagyis hogy kézirat sohasem ég el.
Ám alig egy hónappal azután, hogy Bulgakov – megvakulva, nyomor és rettegések közepette – távozik ebből a földi árnyékvilágból, éppen nyolcvan esztendeje, 1940. április elején három kelet-európai település – Kozelszk, Osztaskov és Sztarobielszk – közelében a másik Gonosz színre lép. Ott, a katyńi erdőben láthattuk egy Bulgakov nagyságrendű lengyel rendező, Andrzej Wajda nagy filmjében, hogyan és miképp. Ez Woland metamorfózisa, ami nyolc évtizede elég drasztikusan megmutatkozott. (És ez a Woland valószínűleg ugyanaz, kinek létezésében a fő reformátor, Luther Márton is hitt valamiképpen, azért vágta hozzá a tintatartóját, amelynek nyoma wartburgi dolgozószobájában állítólag máig látható…) Ez az a Woland, akivel már nagyon veszélyes játékba kezdeni (maga Bulgakov is végzetesen megégette magát vele). Ráadásul a Sátán Janus-arcú, mi aztán erre, az Elbától keletre megtanulhattuk, mindig a Jó álarcában közelít. Szép új világot, csúcsdemokráciát, gazdagságot és szabadságot ígér, a jámbor és szerencsétlen Kánaán-hívők és -várók meg olyan poklot kapnak, hogy nemzedékekbe telik, mire a túlélők úgy-ahogy magukhoz térhetnek. (Kommunizmusnak is nevezték mindezt egy időben. Nyolc évtizede már minden kialakulóban volt.)”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Az ügynek köze lehet az Anonymous-videóhoz is.
Legalábbis emiatt aggódnak a CNN-nél.
A kormányzó Skót Nemzeti Párt válságba került, a mélypont pedig azt is jelenti, hogy maga a nagy politikai cél, a nemzeti függetlenedés is távolra kerülhet.
