Woland színe és visszája

2020. április 15. 12:20

Bulgakov teremtménye nemcsak segíti és végső nyugalomhoz, boldogsághoz juttatja a Mestert, de kimondja a megrendítő igazságot is, vagyis hogy kézirat sohasem ég el.

2020. április 15. 12:20
Domonkos László
Magyar Hírlap

„Nemrégiben volt nyolcvan éve, hogy elhunyt a világnagyhatalomnak számító orosz irodalom egyik legnagyobbika, az az író, akivel talán a legjobban lehet várni a moszkvai találkozást: Mihail Afanaszjevics Bulgakov, korunk egyik legnagyobb regényének, A Mester és Margaritának szerzője – a legemlékezetesebb irodalmi Sátán, Woland szülőatyja.

Ez a Woland azért is egészen különleges, mert – a regény Goethe-mottójának megfelelően – örökké rosszra tör, s örökké jót művel. Ő a jó ördög, tulajdonképpen. Mindez az ellen-Woland, a modern kor legnagyobb tömeggyilkosa, bizonyos J. V. Sztálin korában… Bulgakov teremtménye nemcsak segíti és végső nyugalomhoz, boldogsághoz juttatja a művészet, az alkotás jelképes figurájának tekinthető Mestert, de kimondja a szállóigévé lett, megrendítő igazságot is, vagyis hogy kézirat sohasem ég el.

Ám alig egy hónappal azután, hogy Bulgakov – megvakulva, nyomor és rettegések közepette – távozik ebből a földi árnyékvilágból, éppen nyolcvan esztendeje, 1940. április elején három kelet-európai település – Kozelszk, Osztaskov és Sztarobielszk – közelében a másik Gonosz színre lép. Ott, a katyńi erdőben láthattuk egy Bulgakov nagyságrendű lengyel rendező, Andrzej Wajda nagy filmjében, hogyan és miképp. Ez Woland metamorfózisa, ami nyolc évtizede elég drasztikusan megmutatkozott. (És ez a Woland valószínűleg ugyanaz, kinek létezésében a fő reformátor, Luther Márton is hitt valamiképpen, azért vágta hozzá a tintatartóját, amelynek nyoma wartburgi dolgozószobájában állítólag máig látható…) Ez az a Woland, akivel már nagyon veszélyes játékba kezdeni (maga Bulgakov is végzetesen megégette magát vele). Ráadásul a Sátán Janus-arcú, mi aztán erre, az Elbától keletre megtanulhattuk, mindig a Jó álarcában közelít. Szép új világot, csúcsdemokráciát, gazdagságot és szabadságot ígér, a jámbor és szerencsétlen Kánaán-hívők és -várók meg olyan poklot kapnak, hogy nemzedékekbe telik, mire a túlélők úgy-ahogy magukhoz térhetnek. (Kommunizmusnak is nevezték mindezt egy időben. Nyolc évtizede már minden kialakulóban volt.)”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
yanoo
2020. április 15. 18:06
A Mester és Margarita egy kivételes mestermű! Minden idők egyik legjobb regénye!
Senki Alfonz
2020. április 15. 18:06
Egyik kedvenc irodalmi élményem.
Héja
2020. április 15. 16:23
Így van. Pont.
Emmanuel Goldstein
2020. április 15. 12:49
Woland, Mephistoles, Cipolla, O'Brien, Jágó, Drakula, Darth Vader, Hannibal Lecter... - ezek egytől-egyig orbáni figurák.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!