Az elmúlt 22 évben Gyukanovics rendkívüli alapossággal építette ki a rendszerét, amelyben a legfőbb politikai kérdés mindig is a Szerbiához való viszony volt.
„Hosszú, három évtizedes korszak ért véget vasárnap a montenegrói szavazófülkékben. De milyen változást hozhatnak a most összeállt ellenzéki erők a balkáni miniállamban?
Megdőlt a rendszer! Ezekkel a szavakkal jelentette be az ellenzék győzelmét Zdravko Krivokapic, a legnagyobb ellenzéki blokk, a Montenegró Jövőjéért koalíció vezetője, aki korábban aligha számíthatott arra, hogy ő lesz az az ember, aki ellenzékbe küldi a harminc éve hatalmon lévő Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). Krivokapic ugyanis nem a politika, hanem a tudomány világából érkezett, a Montenegrói Egyetem professzora azonban a kampány során ezt az előnyére fordította. Ráadásul a professzor rövid kampánya során egészen más politikai stílust képviselt, mint ellenzéki kollégái. A kimért, tiszteletteljes, de mégis erősen kritikus hozzáállásával úgy látszik, nem csak azokat nyerte meg, akik az őt támogató pártokat már korábban is támogatták, hanem még új szavazókat is szerzett. Mindennek eredményeként most – szűk parlamenti többséggel – az a három ellenzéki blokk alakíthat kormányt, amelynek pártjai múlt évben is megmutatták arcukat azokon a tüntetéseken, amelyek a Montenegróban eluralkodó korrupciós botrányok kipattanásakor kezdődtek.
De mihez lesz elég ez a kormányváltás abban az országban, ahol Milo Gyukanovics elnök pártja, a DPS kerek harminc éven át bebetonozódott a hatalomba?
Aki ismeri a montenegrói politikai életet, az pontosan tudja, annak ellenére, hogy Gyukanovics »pusztán« köztársasági elnök az egykori jugoszláv tagköztársaságban, valójában a DPS elnökeként az egész kormányzati rendszert kontrollálja. Így bár az elmúlt évtizedek során rendre változtak a kormányfők – maga Gyukanovics is betöltötte ezt a funkciót – az ország tényleges vezetője egyértelműen a mostani elnök már 1998 óta, amikor elődje, Momir Bulatovics átült Jugoszlávia miniszterelnöki székébe.
Az elmúlt 22 évben Gyukanovics rendkívüli alapossággal építette ki a rendszerét, amelyben a legfőbb politikai kérdés mindig is a Szerbiához való viszony volt.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
El a kezekkel a Ferencvárostól! – írták a Facebookon.
A szélsőjobboldali Mi Hazánk „családi” majálisán a résztvevők egy csoportja náci karlendítéssel pózolt.
