Kínai kémek suttognak az európai döntéshozók fülébe
Egyre több, Európában tevékenykedő kínai kémre derül fény, azonban nem egyszerű leleplezni őket. Peking pedig igencsak kreatív.
Az elmúlt évek migrációs hátterű terroristái esetében meghatározónak bizonyult a mentális zavar.
„A legutóbbi franciaországi terrortámadást követően nyugalmazott és aktív katonatisztek egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amely az egyre inkább elszabaduló iszlamista erőszak miatt megkérdőjelezi a vezetők alkalmasságát és az eddigi terrorizmusellenes intézkedések hatékonyságát. A levelet eddig 23 ezren írták alá. A kiáltvány szerint a veszély napról napra nő, a francia értékeket tagadó szélsőségesek és a mögéjük a rasszizmusellenesség és különféle szabadságjogok jelszavaival felsorakozó csoportok és szervezetek bomlasztó tevékenysége az országban háborús helyzetet okoz. François Lecointre vezérkari főnök a levél megfogalmazóinak felelősségre vonását helyezte kilátásba.
Jean Castex miniszterelnök szerint az elmúlt fél év terrorcselekményeit elszigetelt, a hírszerző szolgálatok előtt ismeretlen egyének hajtották végre, akiknek radikalizálódása nem volt egyértelműen köthető terrorista hálózatokhoz. Motivációjukban a közös pont, amely összeköti a támadásokat, a vallás védelme a vélt vagy valós támadásokkal szemben. Jóllehet dzsihadista szervezetekkel való kapcsolat árnyéka – a Samuel Patyt meggyilkoló csecsen Abdullah Anzorov kivételével – nem vetül az elkövetőkre, tettük mégsem jellemezhető elszigeteltnek. Gilles Kepel francia iszlámszakértő idén megjelent A próféta és a pandémia című könyvében napjaink iszlamista terrorizmusának »atmoszférikus« jellegére hívja fel a figyelmet. Az általa kreált kifejezéssel azt kívánja érzékeltetni, hogy a globális politika színterén elhangzó kijelentések és szimbolikus jelentőségű cselekmények miként motiválják az egyénileg elkövetett dzsihadista cselekményeket és a diaszpórában élő közösségek közötti véres összecsapásokat.
A rambouillet-i rendőrőrs elleni támadás óta a migráció kérdése ismét a politikai viták középpontjába került. Macron elnök tanácsadói és politikai szövetségesei közül egyre többen hangsúlyozzák migrációs politikájának hiányosságait, s erősödik azoknak a hangja, akik közvetlen kapcsolatot látnak a terrorizmus és a bevándorlás között. A radikalizálódott bevándorlók egy részét a migrációval kapcsolatos elvárások kudarca, a frusztráció, a düh és az agresszióra buzdító dzsihadista ideológia terrorcselekményekre sarkallja, melynek célpontjait ma már jellemzően Európában keresik.
A mentális zavar az erőszakba torkolló radikalizálódás egyértelmű kockázati tényezője, amely az elmúlt évek migrációs hátterű terroristái esetében meghatározónak bizonyult, s amelyet a Covid–19 miatti izoláltság és az internetes tartalmakra utaltság tovább súlyosbíthat.”