A punkkal egyrészt az a gondom, hogy egy rossz válasz volt az adott problémákra, ahogy a francia forradalom is rossz válasz volt az abszolutizmus problémáira, másrészt az, hogy unalmas lett. Interjú.
„Mit szólsz ma, ha látsz egy piros hajú, részegen randalírozó punkbandát a városban?
Arra gondolok, hogy ha volna egy Magyar Királyi Csendőrség, akkor rájuk szólna, hogy így nem lehet viselkedni, kérem, és tessék azt az összefirkált falat szépen lemosni! Igazán nem vagyok a bolsevizmus híve, de az a jelenhez képest még kisebb fokú rohadás volt. Rajnák, az Ifipark legendás igazgatója egy igazi büdös kommunista volt ugyan, de ezeket úgy vágta volna tarkón, hogy a fal adta volna a másikat. Tegyük azt is hozzá, hogy mondjuk egy '77-78-as punkbanda is kiakadna egy mai hahás tüntetőn, akiről lecsúszik a gatya. De majd húsz évvel később a mai hahás fiatal fog kiakadni azon, aki már annyira életképtelen lesz, hogy ha elkezd esni az eső, nem áll be az eresz alá.
Te mikor írtál valamit a falra utoljára?
Szerintem '87-ben. »Bárcsak háború lenne már!« Ez volt a Kisangyal fő slágere, azt fújtam fel. Nem az volt a legjobb számunk, de annak volt a legbotrányosabb refrénje.
Az zavar, hogy a Kisangyal-számokat nem tudtátok rendes minőségben felvenni?
Igen, mert a Kisangyal egy olyan zenekar volt, amelyik profin is megállt volna a lábán. A legtöbb punkzenekar attól volt jó, hogy az énekes hullarészegen ordibált, meg a kásás gitárhangzástól és a zenéből sugárzó agressziótól. De ha egy CPg-nek mondjuk CD-minőségben kellett volna feljátszani ezeket a számokat, akkor az csak három hang, míg a Kisangyalban voltak rafinériák. A zenekarból húsz évvel később lett legenda, a maga korában nem nagyon értékelte senki.
Hogy látod, 2014-ben van még létjogosultsága a punknak egyáltalán?
A punkkal egyrészt az a gondom, hogy egy rossz válasz volt az adott problémákra, ahogy a francia forradalom is rossz válasz volt az abszolutizmus problémáira, másrészt az, hogy unalmas lett. Az, hogy valakinek összevissza van festve a kabátja, vagy színes a haja, az nem cél volt, hanem eszköz. De pár év elteltével ez már cél lett, és a nagy szabadságból kialakult az, hogy meg lett mondva, milyen kabátban, milyen bakancsban, milyen színű cipőfűzővel milyen jelszavakat kell kiabálni, milyen zenére. Ehhez képest a Kabos Gyula-i kispolgár egy szabad ember!”
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
Európa progresszív liberális óceánjában Magyarország a különbözőség szigete, ahol a konzervatívok szabadon beszélhetnek és politikai terveket szőhetnek a jövőre vonatkozóan, a keresztény civilizációnál pedig nincs jobb életforma – a magyar miniszterelnök erről is beszélt a Nemzeti Konzervativizmus Konferencián.
A Liverpool magyar válogatott futballistája Jürgen Klopp idény végi távozásáról, Haalandhoz fűződő kapcsolatáról és a magyar csapat Eb-kijutásáról is beszélt a Spíler TV-nek.
A WMN alapítója arról is beszélt, ma már felül tud kerekedni azon, amikor propagandistázzák, mert pontosan tudja, hogy Magyarországon „ritka kivételként” milyen függetlenül működnek.
Nemcsak rengeteg színésszel és rendezővel dolgozott együtt, de akár videójátékos legendákat is teremtett a hangjával, avagy egy filmes veteránnal interjúztunk a prágai Comic-Conon.
Leginkább úgy ismerhetjük, mint Bobby Ewing, a Dallasból, de az Egyről a kettőre sztárja is volt, sőt ő egy ember az Atlantiszról. Interjú a Comic-Conról.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
