Pokorni Zoltán, Czeglédy-botrány, korona-depresszió, Kuba és Köbli Norbert – itt az új Mandiner!

Vannak-e még országos politikai ambíciói Pokorni Zoltánnak? Mi lesz a turulszoborral? Lenne-e a Fidesz főpolgármester-jelöltje? Ezen a héten címlapos interjút olvashatnak a Hegyvidék fideszes polgármesterével, akivel az önkormányzati politizálásról, aktuális kulturális ügyekről és a Fidesz esélyeiről is beszélgettünk.

– fogalmaz a politikus.

„A megvilágosultaknak mindent szabad, ők már kiléptek a világot bevilágító fényre, a reakciósoknak viszont semmit, ők a fénynek háttal állnak Platón barlangjában” – írja az Első karakterben Szilvay Gergely a hazai és globális politikai ügyekben tanúsított baloldali kettős mérce kapcsán. 

Közélet

Többéves csúszás után májusban végre meghallgatja a bíróság a költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabát, aki szinte biztosan a baloldal közös képviselőjelöltje lesz 2022-ben Szombathelyen. AKözélet rovatunkban áttekintettük a zűrös ügyvéd-politikus-vállalkozó eddigi karrierjét. 

„Az Altus egy részben a CEU és a GKI által alkotott konzorcium vezetőjeként különféle tanulmányokra 5 millió eurót kapott az Európai Bizottságtól. Adódik a kérdés, hogy jutott-e ebből Czeglédyhez. Az időrendiségből az következik, hogy igen” – mondja lapunknak Budai Gyula.

duplájára nőtt az alkoholfogyasztás, és párterápiára csaknem kétharmadával többen jelentkeznek. Kozma-Vízkeleti Dániellel, a Mathias Corvinus Collegium-Mindset Pszichológia Iskola vezetőjével beszélgettünk arról, milyen pszichés állapotban van a lakosság egy évvel a járvány kitörése után. „A mostanihoz hasonló, az élet minden területét átható krízist legutóbb 1956-ban, valamint a forradalmat követő megtorlások és visszarendeződés idején tapasztalt Magyarország lakossága” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

Mekkora jelentőséggel bír a koronavírus-járvány idején a klímavédelem? – ezt a kérdést járja körül véleménycikkében Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet kommunikációs vezetője, valamint Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai és klímapolitikai üzletágának vezetője.

„Ne isteníts senkit és semmit imádattal, de ne is tekints senkit és semmit kizárólagos tulajdonodnak, akivel, amivel azt csinálsz, amit akarsz” – figyelmeztet Balog Zoltán megválasztott református püspök annak kapcsán, hogy miként inflálódott el az „imádni” szavunk.

„Gyurcsány évértékelőjével elindult a nagy baloldali maskarádé” – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója publicisztikájában, aki szerint az ellenzéki összefogás jól bizonyítja, hogy a szélsőségek mindig egymásba érnek, és közösen hirdetnek harcot a normalitás ellen. 

Külhon & Külföld

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása idején jelent meg egy figyelemre méltó tanulmány, amely a kisebbségi közösségek létezésének egy lehetséges új paradigmáját vázolja fel. Külhon rovatunkban a kolozsvári Bethlendi Andrással beszélgettünk arról, miért lenne szükség az otthonosság élményének megteremtésére. 

Hozott-e változásokat az új elnök Kubában? Hatott-e a kommunisták politikájára a koronavírus? Milyen irányba mozdulhat el az Egyesült Államokkal való viszony Joe Biden hatalomra jutásával? Külföld rovatunkban

A nemzetkarakterológiai közhelyek szerint kiváló szervezőkészségű németek elbukni látszanak a koronavírus elleni oltás vizsgáján: széthúzó pártok, politikusok és tartományok, elhibázott stratégiai döntések nehezítik a járványhelyzetet. Összefoglaltuk, hogy a külön utas német vakcinabeszerzés milyen bonyoldamakat okoz Németországban.

Stumpf Annától publicisztikát olvashatnak arról, hogy az új amerikai elnökkel szimpatizáló média miként befolyásolta a választási eredményt, és hogyan igyekszik fenntartani a Joe Biden megválasztásával elérkezett „béke” látszatát.

Precedens & Makronóm

Két látszólag hasonló ügyben döntött ellentétesen az Alkotmánybíróság. A Patent Egyesület korábbi, szentségáldozást kigúnyoló performanszát alaptörvény-ellenesnek, a HVG A pásztorok imádását felhasználó karikatúráját a szabad véleménynyilvánítás hatálya alá eső közlésként értelmezte. Ráadásul egyik ügy sem mentes a politikai csatározásoktól. Körbejártuk az ominózus döntéseket. 

„Ne felejtsük el, a jog mögött végső soron a tényleges hatalom bújik meg” – írja Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója a kártérítési joggal foglalkozó írásában.

„Hiszem, hogy a hazainak nincs párja” – vallja Kovács Ádám, a Falu Delikát tulajdonosa, akivel Makronóm rovatunkban beszélgettünk. A magyar kézművestermékekben dúskáló üzletben kérdeztük arról, hogy a termelők miért nem jutnak be a multik polcaira, és a szakmának mi jelenthet kiutat a járvány okozta helyzetből. 

„Szeretném, ha a budapesti közönség hozzájutna az őszinte vidéki ízekhez” – hangsúlyozza a vállalkozó, aki bízik abban, hogy a járvány piactisztító hatása jól fog működni.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely Martin Gurri, a CIA egykori vezető elemzőjének könyvét ajánlja, aki szerint a közösségi média természeténél fogva vezető és vízió nélküli percmozgalmakat termel, amelyek egyetlen célja a rend, a tekintély és az intézmények lerombolása. 

A Feminens oldalán Inkey Alice Balázs Béla-díjas fotográfus pályafutását elevenítjük fel. 

A hadarás bonyolult, sok tudományterületet érintő problémára tapintanak rá – Gózon Ákos a Tudomány kisrovatban mutatja be a jelenség hátterét. 

Korzenszky Richárd atya, a tihanyi bencés apátság korábbi elöljárója az idő megfoghatatlanságáról ír jegyzetében.

A taxisblokáddal farkasszemet néző Antall Józsefről, illetve János vitézről tervez filmet készíteni Köbli Norbert. A forgatókönyvíróval a kommunizmusról,

Élet rovatunkban.

A rovatban a napokban elhunyt Chick Corea többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zongoristára emlékezünk. A rovat tárcáját Száraz Miklós György írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Bánszky Ervin a gyerekkel kapcsolatos szülői késztetések negatív hatásaira hívja fel a figyelmet.