Ha a woke ideológia betette a lábát, többé nem lehet megszabadulni tőle

Mit értünk kritikai gondolkodás alatt? címmel tartottak beszélgetést az MCC Budapest Summit nemzetközi konferencián. A vita általános témája az volt, hogy milyen értékeket is tanítunk gyermekeinknek. Az első beszélgetésen Peter Boghossian amerikai filozófus, oktató, író, az MCC vendégoktatója, Frank Füredi brit szociológus, a Kenti Egyetem emeritus egyetemi tanára, Lánczi András egyetemi tanár, az MCC kuratóriumának tagja, Anthony Daniels író, újságíró, kultúrkritikus, pszichiáter és Alka Sehgal Cuthbert, az Academy of Ideas Oktatási Fórumának tagja vettek részt. A moderátor Boris Kalnoky, az MCC Médiaiskola vezetője volt. 

Füredi kifejtette, hogy a gondolkodást elsajátítjuk, nem pedig tanítják nekünk.Az amerikai pedagógia kritikátlan importjára figyelmeztetett, amely szerinte a legrosszabb az egész világon, mert nem teszi flexibilissé a gyerekeket, hanem csak alátámasztja a borzalmas dolgokat, amikről az oktatók beszélnek, ilyen a genderideológia vagy a kritikai fajelmélet is.

voltaképpen százszázalékosan ellenséges a tradícióval szemben. Az tanítják, hogy nincsen jó és rossz, de ha ezt tanítjuk a gyerekeknek, akkor megfosztjuk őket a képességtől, hogy ítéleteket hozzanak és megismerjék saját örökségüket. Az ilyen oktatástól Füredi szerint meg kell szabadulnunk. A gyerekeknek meg kell tanítani, hogy Szókratész után feltegyék a kérdést: miért? A brit-magyar professzor úgy látja, manapság a magyar és lengyel egyetemeken sok tanár átvette a woke szóhasználatot, és sajnos az okos gyerekeket olyan tanárok is taníthatják, akik szégyellik, hogy magyarok.

Lánczi András kiemelte, hogy a legtisztább gondolkodó Szókratész volt. Kultúránk arra épül, hogy van helye az igazságnak az életünkben: ha azt mondjuk, nincs igazság, el vagyunk veszve. Ez nem azt jelenti, hogy az igazság teljesen megismerhető. A legnehezebb dolog – és itt jön be a Szókratész-féle gondolkodás – kimondani, hogy nem érhetjük el az igazságot, de úton vagyunk felé. „Ha az igazságot nem ismerhetjük meg, akkor miért beszélünk róla egyáltalán? Akár kint is kávézhatnánk ahelyett, hogy ilyen előadásokat hallgatunk” – fogalmazott Lánczi.

Az igazságot tehát keressük. Manapság kevés nyugati egyetem logójában van benne a „veritas”, vagyis igazság szó. Inkább menedzsereket képeznek. Az oktatás célja lehetővé tenni, hogy az emberek tanuljanak, a gondolkodás és a kérdések feltevése között szoros kapcsolat van.

Cuthbert arról beszélt, hogy saját kutatásai során megismerte az oktatásról folytatott korábbi brit vitákat, és meglepte, a politikusokat mennyire izgatta akkoriban az oktatás. Voltak persze érdekek a vita mögött, de alapvetően egy nyitott, jó, brit oktatást akartak az embereknek. Az oktatásnak szerinte nemzetinek kell lennie, nem lehet mindenhol ugyanolyan. Daniels azt tette hozzá, hogy manapság az Egyesült Királyságban az elit iskolákból olyanok kerülnek ki, akik számolni is alig tudnak, és a tanároknak nincsen hatása a gyerekek felett, mert a szülők gyakran mennek be „panaszkodni”, megfélemlíteni a tanárokat. 

Peter Boghossian szerint a kritikai gondolkodás bizonyos előítéleteket hordoz a világgal kapcsolatban, itt el kell tudni dönteni, mi igaz és mi nem. Ehhez információk kellenek a világról: ismeretek, adatok, statisztikák. De még fontosabb a hit. Ugyanis az okos emberek sokkal jobbak a racionalizálás terén: ez nem más, mint jó okokat adni a rossz döntéseknek.

Kifejtette: az intelligencia sajnos nem véd meg a buta gondolatoktól, csak lehetővé teszi, hogy az ember meggyőzze magát, hogy a dolgok, amikben hisz, igazak. Az okos embereknek nem feltétlenül van igazuk. Okos emberek is tudnak hinni téves dolgokban, az intelligencia néha az ember ellen dolgozik. Kijelentette: nyitottnak kell lenni arra, hogy az ember tévedhet. Ha nem vagyunk nyitottak, akkor az analízis és a kritikai gondolkodás az ellenségünk, hiszen sosem jutunk el az igazsághoz – minél inkább hisz az ember abban, amit gondol, annál kevésbé valószínű, hogy újra átgondolja. A képesség nem elég, megfelelő hozzáállás is kell. Minél fontosabb nekünk valami, annál jobban meg kell ismernünk más hiteket is. 

Boris Kálnoky ironikus kérdésére, miszerint le kell-e égetni az egyetemeket, Boghossian azt felelte, hogy

A fősodor pusztítani akar, a másik oldal megőrizni. Boghossian úgy látja: alternatívát kell nyújtani, új intézményeket kell létrehozni, például szerinte ilyen az MCC, egy alternatíva a dogmatizmussal szemben. Szerinte nincs konfliktus a hazaszeretet és a kérdések feltétele, a gondolkodás között. Az amerikai filozófus végül kifejtette: a magyarok megismerték a kommunizmust, így fel vannak készülve a woke gondolkodás veszélyeire, de azt akkor sem szabad beengedni, mert ha egyszer bejött, többet nem lehet megszabadulni tőle, és mindent elpusztít. 

Fotó: MCC